Naptár
«  Június 2017  »
HKSzeCsPSzoV
   1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930
HISTATS

Statisztika
Körkérdésünk
Értékeld honlapomat
Összes válasz: 69

Ki és mikor hívhat mentőt?

Mentés szükségessége esetén bárki - állampolgárságtól és egészségbiztosítási jogviszonytól függetlenül - hívhat mentőt a Magyar Köztársaság területén.

Milyen esetekben hívhatunk mentőt mentés céljából?

Minden esetben, amikor a beteg azonnali egészségügyi ellátásra szorul:

  • ha életveszély, vagy annak gyanúja áll fenn (eszméletlen állapot, bármilyen eredetű súlyos vérzés, stb.);
  • baleset, sérülés, bármilyen eredetű mérgezés esetén;
  • megindult szülés, illetve a fennálló terhesség alatt bekövetkező rendellenesség miatt;
  • ha erős fájdalom, vagy más riasztó panasz, illetve tünet észlelhető (pl. fulladásérzés, nehézlégzés, végtagbénulás, stb.);
  • ha olyan magatartászavart észlelünk, mely során a beteg saját maga, vagy mások életét veszélyezteti.

A mentők hívószáma az ország egész területén (minden vezetékes és mobil telefonról): 104

1999-től egységes sürgősségi hívószám bevezetésére kerül sor Magyarország területén is (112). Ezt elsősorban akkor hívjuk, ha egyidejűleg a mentőkre és/vagy a tűzoltókra és/vagy a rendőrségre is szükség van.

Mentőhívás esetén az alábbi kérdések szerint tegyük meg a bejelentést:

  1. Hol történt? (pontos cím, ennek hiányában a helyszín megközelíthetősége)
  2. Mi történt? (a sérülés, rosszullét bekövetkezte: pl. összeesett, eszméletlen; szívbeteg fullad; magasból esett, gépkocsi elgázolta; motorkerékpárral fának ütközött, stb.)
  3. Hány sérült, beteg van?
  4. Milyen sérülés, panasz, tünet észlelhető? (pl. földön fekszik, lábát fájlalja; sápadt, verejtékes; fullad, nyugtalan, ajkai elkékültek; földön fekszik, görcsöl, szája habzik)
  5. A bejelentő neve és telefonszáma (szükség lehet a bejelentő visszahívására, pl. pontatlan cím esetén!)
  6. Várjunk a mentésirányító esetleges kérdéseire (a történtek pontosítása érdekében fontos!), és csak ezután tegyük le a telefonkagylót.

Ha nem mentést igénylő heveny megbetegedést észlel a beteg lakásán, hívja a háziorvost vagy az orvosi ügyeletet. A beteg vizsgálata alapján az orvos eldönti, hogy szüksége van-e a betegnek gyógyintézeti beutalásra és betegszállításra; ha igen, az orvos a szükséges intézkedéseket megteszi.

(Az Országos Mentőszolgálat hivatalos ajánlása)

Siketek és nagyothallók számára nyújt alternatív lehetőséget az OMSZ:

Hazánkban működik a siketek és nagyotthallóknak szóló SMS-es mentőhívó rendszer 2010 nyara óta.
http://www.sinosz.hu/ment%C5%91h%C3%ADv%C3%B3-sms-sz%C3%A1mok



Mentés  vagy betegszállítás ?

Tájékoztatásul valamennyi egészségügyi szolgáltató részére

Tisztelt Kolléganők és Kollégák!

2008. január 1-től szétváltak a mentési és a betegszállítási feladatok.

A szétválasztás célja az volt, hogy az Országos Mentőszolgálat a feladatait valóban képes legyen ellátni, azaz ténylegesen a mentési feladatokra használjuk az erőforrásokat, javítva ezzel a mentés biztonságát, a kiérkezési időket. A betegszállítási feladatokat a jövőben a betegszállító szervezetek végzik. Annak eldöntése, hogy mentési készenlétet igénylő őrzött szállításra,mentőszállításra vagy betegszállításra van szükség, az az elrendelő orvos joga és felelőssége.
E tájékoztató célja a fogalmak tisztázása mellett a döntés megkönnyítése.

Reméljük, hogy megkönnyítjük munkájukat, és a betegek ellátásának javítására zavartalan együttműködés alakul ki mind az Országos Mentőszolgálattal, mind a
betegszállító szervezetekkel!

I. MENTÉS
Mostantól a mentési feladatokat kizárólag az Országos Mentőszolgálat (OMSZ), illetve más, erre a feladatra működési engedéllyel rendelkező szolgáltatók (pl. koraszülött mentők)
végzik. A mentés mellett a mentési készenlétet igénylő őrzött szállítás és a mentőszállítás maradt az OMSZ feladata.

1. Mentési készenlétet igénylő őrzött szállítás: az a szállítás, amelynek során -orvosi elrendelés alapján ? a beteget orvosi, mentőtiszti vagy mentőápolói, illetve neonatológiai
szállítás esetén neonatológiai szakorvosi, illetve gyermek intenzív terápiás szakápolói felügyelet mellett gyógyintézetből gyógyintézetbe szállítják.
Jelentős változás:
-őrzött szállítás történhet mentőpolói kísérettel is, de csak gyógyintézetből gyógyintézetbe irányulhat.
- a beteg állapota miatt, mind a küldő intézményben, a szállítás alatt, valamint a fogadó intézetben megfelelő felügyeletet kell biztosítani.

A mentési feladat a mentési készenlétet igénylő őrzött szállítás esetén 2 órán túli mentési feladat is lehet pl. gyógyintézetből gyógyintézetbe történő kontroll diagnosztikus vizsgálat
mentőápolói szakkísérettel.

Hatályba lépett a mentésről szóló 5/2006. (II. 7) EüM rendeletet módosító 61/2007. (XII.29.) EüM rendelet, valamint a betegszállításról szóló 19/1998. (VI. 3.) NM rendeletet
módosító 60/2007. (XII. 29.) EüM rendelet. 2 az 5/2006. EüM rendelet 2. § b) pontja szerint 3 3. § (1) bekezdés c) pontja szerint

2. Mentőszállítás: az a mentőfeladat, amely során a beteget az orvos megrendelésére legalább mentőápolói felügyelettel ? azonnal, illetve legfeljebb 2 órán belül -feltalálási helyéről
egészségügyi intézménybe szállítják.
Jelentős változás:
-azonnali, illetve maximum 2 órán belül teljesítendő feladat, amelyet az elrendelő orvos határoz meg,-feltalálási helyről gyógyintézetbe irányuló feladat,
-a feltalálási helyen az elrendelő adja át a beteget.


A mentést kezdeményező orvos a mentés általa meghatározott szintjének megfelel.
felügyeletet köteles biztosítani a helyszínen a mentőegység megérkezéséig és a helyszínre érkező mentőegységnek átadja a 4. számú melléklet szerinti ? kitöltött - Mentési utalványt.

A rendelet 4. sz. mellékletében meghatározott "Mentési utalvány (1. számú melléklet)"alkalmazott terápia" , "szállítás alatti ellátási igény " rovatokat is minden esetben ki kell
tölteni.

3. Megrendelés
A mentésirányítás felé a mentést kezdeményező orvos megrendeléskor közli:
a) a beteg nevét és tartózkodási helyét,
b) a mentés sürgősségét, illetve a mentési készenlétet igénylő őrzött szállítás időpontját, valamint a szükséges mentőegység szintjét,
c) a mentést indokoló, illetve a szállítás közbeni ellátás szempontjából lényeges kórismét,
d) a mentéssel kapcsolatos különleges igényeket (vákuummatracban vagy inkubátorban történő
szállítás, lélegeztetés szükségessége, folyamatos monitorozás igénye, egyéb),
e) egészségügyi intézménybe utalás esetén a célintézet nevét és a helybiztosítás
megtörténtét, illetve a fogadó orvos nevét,
f) saját nevét és orvosi bélyegzőjének számát.

II. BETEGSZÁLLÍTÁS
Valamennyi a fenti tevékenységbe nem tartozó, a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegszállítás a nap 24 órájában a betegszállítási tevékenységet végző
szervezetek illetékességébe tartozik. Valamennyi szolgálat területi ellátási kötelezettséggel rendelkezik: az ellátási területéről köteles a beteget elszállítani, más területről
kihasználatlan kapacitása erejéig elszállíthatja.

1. Betegszállítási tevékenységet végző szervezet: az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által külön jogszabály szerint kiadott működési engedéllyel rendelkező
betegszállításra feljogosított szervezet.
Az OEP finanszírozási szerződéssel rendelkező betegszállító szervezetek elérhetőségei megyei, illetve regionális bontásban az OEP honlapján (www.oep.hu) megtalálhatók, illetve a
DRINFO rendszer ad felvilágosítást az alábbi telefonszámon: 06-40-374-636. Az országos és regionális betegszállító irányító szervezetek elérhetőségeit a 3. számú melléklet tartalmazza.

4 5. § (2) bekezdés
5 5/2006. (II. 7.) EüM rendelet 5. § (1) bekezdés a-f) pontjai
6 a 19/1998. NM rendelet 2. § c) pontja szerint


A betegszállítást végző szervezetek területi ellátási kötelezettségét tartalmazó táblázatok az Egészségügyi Minisztérium, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az Állami
Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat és az Országos Alapellátási Intézet honlapján  megtalálhatók.

2. Betegszállítás: a beteg személy egészségügyi szolgáltatóhoz, illetve az egészségügyi szolgáltatótól otthonába történő szállítása.
A beteg otthona: ahol a beteg életvitelszerűen tartózkodik, továbbá amennyiben az egészségügyi szolgáltatótól történő elbocsátásakor a kezelőorvos szakvéleménye szerint a
beteg otthonában történő gondozása vagy felügyelete szükséges, a gondozást illetve felügyeletet vállaló személy lakóhelye, illetve az ezt végző intézmény.

Éjszakai betegszállítás: a beteg -nem mentési céllal -22 óra és 6 óra között egészségügyi ellátásra szállítása, illetve ellátás utáni visszaszállítása (pl. különösen művese-kezelésre, 24
órán át üzemel. diagnosztikai vizsgálatra -CT, MRI stb. -, illetve innen vagy sürgősségi ellátását követően gyógyintézetből otthonába történő betegszállítás az éjszakai időszakban).

A betegszállítás a végrehajtás módja szerint lehet egyedi vagy más betegekkel együttes szállítás és megvalósulhat ülőbeteg-szállító, fekvőbeteg-szállító kocsival, valamint
betegszállító szervezetek által működtetett mentőkocsival.


A betegszállítás a sürgősség igénye szerint lehet:

a) 6 órán belüli,
b) 24 órán belüli,
c) meghatározott időpontra kért, illetve tervezett időpontokban történő ismétlődő betegszállítás.

A betegszállítás a kíséret igénye szerint lehet:
a) betegkísérő közreműködését igénylő,
b) kíséretet nem igénylő, betegszállító járművel teljesítendő betegszállítás.


Módosult a Betegszállítási utalvány, melyet a 2. számú melléklet tartalmaz.

A rendelet hatálya alá tartozó, kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegszállítás a beutalásra jogosult orvos elrendelése alapján teljesíthető, amelyet az orvos vagy az általa kijelölt egészségügyi dolgozó rendelhet meg.

3. Megrendelés
A betegszállítást az orvos vagy az általa kijelölt egészségügyi dolgozó rendeli meg.

A megrendeléskor közölni kell:
a) a beteg nevét, életkorát,
b) 14 éven aluli beteg esetén a szülői (gondozói) kíséret igényét,
c) a szállítást indokoló, illetve a szállítás szempontjából lényeges kórismét,
valamint a betegszállítás megkezdésének e rendelet 4. § (1) bekezdése szerinti
idejét és körülményeit (ülve, fekve stb.), valamint azt, hogy a betegszállítás
mentő(szak)ápolói kíséretet nem igényel,
d) a betegfelvétel és a betegátadás helyét,
e) saját nevét, telefonszámát és a megrendelő orvos nevét és orvosi bélyegzőszámát.

4. Igénybevétel
Felhívjuk a figyelmét a betegszállítás indokolt igénybevételének jogi szabályozására:

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerint:

?97. § (1) A betegszállítás célja, hogy az orvos rendelése alapján biztosítsa az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést abban az esetben, ha az egészségügyi
ellátás elérhetősége másként nem biztosítható, így különösen, ha a beteg :

a) csak speciális testhelyzetben szállítható;
b) betegsége miatt szállítása közben felügyeletet igényel;
c) mozgásában korlátozott, járóképtelen, vagy egészségi állapota kizárja a
szokványos közlekedési eszközök használatát;
d) fertőzésveszély vagy kóros magatartása miatt közforgalmú járművet nem vehet igénybe;
e) ellátásának eredményességét a szokványos közlekedési eszközök igénybevételéből eredő késedelem vagy más tényező veszélyeztetné.

(2) A betegszállítás az (1) bekezdésben foglaltakon túl a gyógyintézetből elbocsátott beteg otthonába történő szállításakor is igénybe vehető, amennyiben:

a) a beteg a (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti okok miatt a gyógyintézetet nem tudja elhagyni, vagy
b) tömegközlekedési eszköz az adott időben nem áll a beteg rendelkezésére.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény szerint:

?17. § (1) A biztosított -beutalás szerinti intézményben végzendő -orvosi vizsgálata vagy gyógykezelése, illetve egészségügyi intézményből tartózkodási
helyére történő elbocsátása céljából jogosult betegszállításra,

a) amennyiben egészségi állapota miatt szállítása másként nem oldható meg, és a szállításra beutalásra jogosult orvos rendelése alapján kerül sor,
b) a szállítás külön jogszabályban foglalt kúraszer. kezelés céljából történik.?

5. További fontos változás 2008. január 1-étől:
-A betegszállító szolgáltatók saját maguk, vagy megbízottjuk útján napi 24, heti 168 órában kötelesek a biztosítottak számára rendelkezésre állni.

-A betegszállítás megrendelője a betegszállítás nem teljesítését, illetve olyan késedelmes teljesítését, amely a beteg állapotának olyan mértékű rosszabbodásához vezetett, hogy ennek következtében a betegszállítás már mentési feladatnak minősült, haladéktalanul köteles írásban jelenteni a MEP felé az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet módosítása alapján.



III. SZÉTVÁLASZTÁS A GYAKORLATBAN
Az alábbiakban néhány gyakorlati példával is szeretnénk segíteni a döntését.

1. Intézetből elbocsátott beteg otthonába történő szállítása betegszállításnak minősül (pl. kezelt fertőző beteg, kezelt pszichiátriai beteg szállítása is).
2. Krónikus betegsége miatt kezelt beteg szállítása vagy a beteg kontrollra történő szállítása akár otthonából gyógyintézetbe, akár gyógyintézetből otthonába irányul, betegszállításnak minősül (pl. művese kezelt, katétercsere, sugárkezelés, kúraszerű ellátás stb.).
3. Szakrendelésre, gondozásra, nem sürgős gyógyintézeti felvételre történő szállítások betegszállításnak minősülnek.
4. Mentőszállítást háziorvos, ügyeletes orvos rendelhet, legalább mentőápolói
felügyeletet igénylő, akut egészségkárosodás esetén, valamint,amikor a transzport alatt egészségügyi beavatkozás igénye merül fel és a feladatot azonnal vagy maximum 2 órán belül végre kell hajtani (feltalálási helyről intézetbe), a mentőszolgálat megérkezéséig a beteggel tartózkodik a megrendelő.
5. Amennyiben a feladat végrehajtása során a beteg állapota olyan eszközt kíván meg,amely csak mentőkocsiban rendszeresített, akkor a feladat mentőszállításnak
minősíthet. (pl.: oxigén terápia a beteg hazaszállítása közben, ha otthonában is oxigén terápiában részesül, vagy súlyos osteoporosisos beteg vákuum-matracban történő szállítása).
6. őrzött szállítást a gyógyintézet orvosa rendelhet el, amennyiben orvosi, mentőtiszti,mentőápolói felügyelet szükséges a beteg más gyógyintézetbe történő juttatása során (pl. acut CT diagnosztikára szállítás stroke esetén). Amennyiben a beteg mellé a fentiekben felsorolt felügyelet nem  szükséges, betegszállító szolgáltatót kell igénybe venni (pl. krónikus beteg kontroll CT-re szállítása).
A betegszállítást végző személy azonnal köteles értesíti az OMSZ mentésirányítását,amennyiben a beteg állapotának szállítás közbeni rosszabbodása miatt mentés szükségességét vélelmezi. A segítség megérkezéséig köteles a tőle elvárható beavatkozásokat megtenni, majd a mentőegység vezetőjének utasításai szerint eljárni.
Forrás: mentok.hu

Belépés
Site Translate
Site Translate - 2
Widget By SafeTricks
Mini chat
Zene
Oszd meg !