Naptár
«  Június 2017  »
HKSzeCsPSzoV
   1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930
HISTATS

Statisztika
Körkérdésünk
Értékeld honlapomat
Összes válasz: 69
Nagyszerű, könnyen kezelhető elsősegély alkalmazás okostelefonokra :
http://elsosegely.webbeteg.hu/  
 
 

 

Elsősegélynyújtásról általában

 

Az elsõsegélynyújtás  minden embernek nemcsak erkölcsi, de törvényben előírt kötelessége is. Erről a Büntető Törvénykönyv intézkedik, ebbõl idézzük:

"172. § (1) Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, vétséget követ el, és két évig terjedõ szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendõ.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a sértett meghal, és életét a segítségnyújtás megmenthette volna.

(3) A büntetés bűntett miatt három évig, a (2) bekezdés esetén öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a veszélyhelyzetet az elkövetõ idézi elő, vagy ha a segítségnyújtásra egyébként is köteles."

Természetesen senkitől sem várható el, hogy orvosi szintű szakmai segítséget nyújtson, de a laikus elsõsegélynek is döntõ jelentõsége van, mivel többnyire azonnali és elsõdleges beavatkozásra nyújt lehetõséget.

Általános szabályok

A laikus elsősegélynyújtás a beteg, vagy sérült ellátásának elsõ és igen fontos láncszeme, de sosem helyettesítheti az orvosi ellátást. Az elsősegélynyújtás alapvető feladatai a közvetlen életveszély elhárítása, szükség esetén újraélesztés, távolabbi életveszély elhárítása (pl.: az elvérzés megakadályozása), továbbá a szervkárosodások kivédése. Elsõ teendõ a helyszínen a tájékozódás, hogy mi történt, hogyan történt, mikor történt, és több sérült esetén azok közül ki a legsúlyosabb. Az elsősegélynyújtó személynek, esetünkben a túravezetőnek határozott fellépést kell tanúsítania. Meg kell akadályoznia a pánikot, és megteremteni az elsõsegélynyújtás optimális feltételeit, pl. eltávolítani a kíváncsiskodókat.

A helyszín biztosítása természetesen nem lehet a beavatkozás gyorsaságának rovására. A segélynyújtó csak olyanra vállalkozzon az elsõsegélynyújtás során, amihez ért, illetve amit biztosan meg tud oldani. Az alapvetõ feladatok ellátása után gondoskodni kell a további segítségről, tehát a mentők értesítéséről.

Orvosi beutaló nélkül is hívható mentő baleset, szülés illetve nőgyógyászati vérzés, eszméletvesztéses rosszullét, öngyilkosság és mérgezés esetén. Az Országos Mentőszolgálatot mindig pontosan kell tájékoztatni a balesetet szenvedett egyén adatairól és a baleset körülményeit, a betegség súlyosságát is közölni kell.

 


Elsősegélynyújtás : félrenyelés okozta fulladás


  Fulladás akkor következik be, ha valamilyen idegen test elzárja a tüdőhöz vezető légutat. Ha az illető személy megkísérli erőteljes köhögéssel az idegen testet eltávolítani és ez sikerül, nincs további tennivaló. Ha azonban továbbra is fulladozik és nehezen kap levegőt, azonnali elsősegélyre van szüksége.

Részleges elzáródás

Tünetek:

 - fulladás - a lélegzés, a köhögés és a beszéd képessége megmarad
 - légzési nehézségek

  Mit tehet Ön mint elsősegélynyújtó?

  1. Nyissa ki az illető száját és kísérelje meg megtalálni és eltávolítani ujjával az idegen testet. Ha látja az idegen testet, de ujjaival nem éri el, használjon valamilyen hosszú és keskeny eszközt (pl. csipeszt, fogót, kínai evőpálcát), hogy ki tudja venni. Legyen óvatos, nehogy még mélyebbre lökje az idegen testet.
  2. Ha az idegen test nem található vagy nem érhető el, de az illető jó állapotban van, mondja meg neki, hogy maradjon nyugodtan, lélegezzen mélyen és lassan, így megnyugszanak a légutak.
  3. Ha az elzáródás továbbra is fennáll, és az illető gyengévé válik, fektesse egy asztalra arccal lefelé, hogy felső teste lógjon, és tenyere élével többször keményen üsse meg lapockája között arra biztatva, hogy egyidejűleg köhögjön.

Veszély esetén bizonyosodjon meg arról, hogy az alkalmazott módszer ne okozzon több kárt, és csak azokat a sérüléseket lássa el, melyek az életét veszélyeztetik.
Ezután hívjon orvosi segítséget.
Ne hagyja a sérültet felügyelet nélkül és legyen kész szükség esetén további elsősegély nyújtására.
 

Teljes elzáródás

  Azonnali beavatkozásra van szükség. Csak kb.3 perce van arra, hogy megszüntesse az elzáródást, mert azon túl az oxigénhiány agykárosodást okoz.

Tünetek:

 - Fulladás, légzés-, köhögés-, és beszédképtelenség.
 - Az arc kékesszürkévé válik.

  Mit tehet Ön mint elsősegélynyújtó?

Felnőttek esetén (A Heimlich manőver lépései 1-3.)
  1. Fogja meg az illetőt hátulról, álló helyzetben.
  2. Szorítsa ökölbe az egyik kezét úgy, hogy a hüvelykujja a hasa irányában legyen a szegycsont és a köldök között. Kulcsolja át másik kezével az öklét.
  3. Összekulcsolt kezeivel egy hirtelen mozdulattal nyomja meg az illető testét befelé és felfelé a bordaív alatt.
  4. Ha az idegen test nem mozdul ki, ismételje meg a műveletet még háromszor.
  5. Ha ez sem segít, fektesse az illetőt a hátára, hajtsa hátra a fejét, nyissa ki a száját és begörbített ujjal nyúljon mélyen a szájába, hogy kimozdítsa az idegen testet.
  6. Ha ez sem sikerül, ismételje meg a Heimlich manővert.
  7. Ha ez sem jár eredménnyel, kezdjen "szájból-orrba" mesterséges lélegeztetést.

Ha gyermek - mondjuk - egy falatot félrenyelt, vagy egy tárgyat, például kisebb játékkockát lenyelt, és azt nem tudja kiköhögni, azonnali beavatkozásra van szükség. A megválasztandó módszer attól függ, mekkora a gyerek. Ha a légutakat elzáró idegentestet (tárgyat) sikerült eltávolítania, mielőbb értesítse orvosát. Felnőttek és nagyobb gyerekek esetén sikerrel alkalmazható a hasra gyakorolt hirtelen nyomás (melyet Heimlich-manővernek is neveznek)

Csecsemők (1 éves korig)
Fektessük a babát arcával lefelé alkarunkra, tenyerünkkel támasszuk meg mellkasát úgy, hogy feje kissé lefelé lógjon. Összezárt ujjainkkal mérjünk néhány határozott, de nem túl erős ütést a hátára, a lapockái között.

Kisgyerekek (1-9 évesek)
Üljünk le, és hasaltassuk a gyereket térdünkre. Tenyerünkkel mérjünk néhány határozott ütést a hátára, a lapockái között. Az ütések ne legyenek túl erősek. Ha szükséges, ismételjük meg.

 

Nagyobb gyermekek (9 év fölött)

1.Az álló gyereket hátulról átkarolva emeljük fel úgy, hogy egyik öklünket gyomorkapuja alá elhelyezve, másik kezünkkel fel- és magunk felé húzzuk. Ha szükséges, ismételjük.
2.Ha az idegen tárgy eltávolítása után a légzés nem tér vissza, kezdjük el a szájból szájba lélegeztetést.


Az újraélesztés folyamata


 

Elsősegélynyújtás során a felnőtt laikus alapszintű újraélesztés (BLS) lépései szerint kell haladnod.

0. lépés

Mielőtt a sérülttel foglalkoznál, meg kell győződj, hogy biztonságos a helyszín (ha lehet, biztonságossá kell tenned). A leggyakoribb veszélyforrások a leszakadt elektromos vezetékek, a falomlás, a dőlő fa és a gázszivárgás. Ha a helyszín nem biztonságos NE kockáztasd saját testi épséged!

elsősegély1 .lépés

Először kapcsolatba kell lépned a beteggel, vagyis hangosan, jól érthetően meg kell szólítanod. Kérdezd meg tőle, hogy mi történt, hogy jól van-e. Ha a beteg mozdulatlanul fekszik a megszólítással egy időben, finoman rázd meg egy kicsit a vállánál fogva. Ha így sem reagál, akkor nincs eszméleténél.

2. lépés

Ha a beteg nem reagált kiálts segítségért, mert egyedül feltehetően kevés leszel az ellátáshoz. Kiabálj, hogy a környezeted felfigyeljen, illetve telefonon értesítened kell a mentőszolgálatot (104).

3. lépés

Ha szemmel láthatóan valamilyen idegen test vagy hányadék akadályozza a sérült szabad légzését, el kell távolítanod. A légutak felszabadítása érdekében óvatosan hajtsd hátra az illető fejét, és emeld előre az állkapcsát, ha légúti akadályra utaló jel nincs.

4. lépés

Füledet a beteg orra elé helyezve 10 másodpercig figyeld, hogy mozog-e a mellkasa, hallod-e a légzése hangját, illetve érzed-e az általa kilélegzett levegő melegét. Legalább két be- és kilégzést kell érzékelned. Amennyiben a beteg nem lélegzik, és nem hívott senki mentőt, hívass, vagy ha egyedül vagy te magad hívj! - most feltétlenül meg kell tenned.

5. lépés

A keringés pótlása érdekében 30 mellkaskompressziót kell végezned. Ez azt jelenti, hogy nyomást kell gyakorolnod a sérült mellkasára 4-5 centiméter mélyen (felnőtt páciens esetén). A műveletet 100/perces ritmusban, egyenletesen kell ismételned.

6. lépés

A lélegeztetés következik.Kétszer levegőt kell fújnod a beteg szájába vagy orrába. Így normál légvételnyi levegő jut a szervezetébe. A befújások alkalmával figyelned kell a beteg mellkasának mozgására. Amennyiben sikertelen a lélegeztetés, újra ellenőrizd, hogy látsz-e valamit, ami elzárhatja a levegő szabad áramlását.

7. lépés

Minden 30. mellkasi nyomás után két befújást kell alkalmaznod egészen a mentő megérkezéséig. Ez egy nagyon kimerítő feladat, ezért ha többen vagytok a helyszínen, egymást váltva is végezhetitek.

Az újraélesztés elmélete egyszerű, de csak gyakorlatban rögzülhet a helyes technika. A lépések elsajátításához sokat kell gyakorolni, például élőkhöz hasonló fantomokon.

http://www.kamaszpanasz.hu/hirek/jogositvany/4555/ujraelesztes


Gyermek újraélesztése:


Légúti idegentest eltávolítása gyermekeknél 1 éves kortól




Eszméletlenség

Gyakrabban kerülhet a segélynyújtó olyan helyzetbe, hogy el kell különítse a klinikai halál, az eszméletlenség, és a színlelt eszméletlenség állapotát.
Eszméletlenségnek nevezzük azt az állapot-romlást, amikor megtartott szívműködés és légzés mellett az idegrendszer ingerelhetősége megszűnik. Tehát a beteg fény, hang, fájdalom ingerekre nem reagál, izmai tónustalanok. Ilyenkor teendőnk a beteg stabil oldalfekvésbe való juttatása, kivéve gerincsérülés esetét. Állandóan figyelemmel kell kísérnünk a beteg légzését és keringését, mert ezek bármikor leállhatnak. Az oldalfekvésre azért van szükség, hogy a szinte mindig bekövetkező hányás ne okozzon fulladást az által, hogy a hányadék a légcsőbe kerül. Eszméletlenség esetén mindenféle úgynevezett "élesztési eljárás" (pl. ammónia szagoltatása, hideg víz, stb. ) felesleges és ártalmas! Színlelt eszméletlenségre kerülhet sor, ha, a beteg akarattal, vagy akarat nélkül valamilyen számára hátrányos konfliktust elkerülni akar, vagy előnyökhöz akar jutni. A tetetett eszméletlenség felismerésének biztos módja, a szempillákra való ráfújás, mely következtében azok megrebbennek és ez akaratlagosan nem befolyásolható. Kerüljük a durva módszereket, mert végül is, ilyenkor is betegségről, kóros lelkiállapotról van szó. 

 

 


 

Lázcsillapítás gyermekkorban -Mit tehet a szülő?-
Lázas betegség alatt lehetőleg a szülő legyen a gyermekével. Ez a kis betegnek is nagyon fontos, másrészt pedig a szülői megfigyelések jó támpontot adnak a későbbi diagnózishoz is.
Ellenőrizze gyakran a gyermek hőmérsékletét, és jegyezze le a mért értékeket. Hőemelkedést nem szükséges csillapítani, kivéve azokat a gyermekeket, akik már átestek lázgörcsön.
A lázat az orvos megérkezése előtt is kell csillapítani, tehát kell otthon tartanunk gyermekünknek megfelelő lázcsillapítót! A gyakorlatban kétféle csoportba tartozó lázcsillapító gyógyszert használunk, az egyik csoport a paracetamol tartalmú, a másik pedig az amidazofen, noramidazofen tartalmú. Ugyanazon csoportba tartozó készítményt 6 óránként szabad ismételni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy pl. ha reggel 8-kor alkalmazunk paracetamol tartalmú készítményt, akkor legközelebb délután 2-kor adhatunk. Közben azonban ismét felszökő lázra például 11-kor adhatunk amidazofen tartalmú szert, amit délután 5-kor ismételhetünk. Ezzel a módszerrel elérhetjük, hogy 3 óránként tudunk gyógyszert adni a nehezen csillapítható lázra is. Az alkalmazott készítmény kiszerelése pedig attól függ, mekkora gyermekünk, be tudja-e venni a tablettát vagy kanalas orvosságot. Természetesen hányós gyermeknek szájon át értelmetlen bármit is beadni, míg hasmenés esetén a kúp hatástalan.
A
lázcsillapítás sikere legalább fele részben azon múlik, hogy kellő folyadékot itassunk a kis betegünkkel, bármilyen gyógyszer csak így hatásos. A kínált ital ne legyen szénsavas, leginkább a tea javasolható, vagy rostos gyümölcslevek, ne legyen se túl meleg, se túl hideg. A beteg gyermek esetleges étvágytalansága miatt ne aggódjunk, könnyen emészthető, diétás étel javasolható, és csak annyi amennyit a beteg kíván.
Nehezen csillapítható láz esetén a fizikális lázcsillapítás módszerei igen hasznosak. Ezek a hőelvonás elvén alapulnak. Hűtőborogatáskor (priznic)egy langyosvizes lepedőbe kell a nyaktól lefelé a teljes testet becsavarni, efölé pedig egy száraz réteget tegyünk. Negyedóránként, vagy a lepedő átmelegedésekor cserélni kell. A csak csukló és homlok borogatása semmit sem ér!
A legjobban bevált módszer a hűtőfürdő. A beteget kellemesen meleg vízbe ültetjük, majd fokozatosan hideg víz hozzáadásával hűtjük a fürdővizet, amíg a testhőmérsékleténél hűvösebb, langyos nem lesz, kb. 29-30 fokos. A fizikális lázcsillapítás alatt ne nyissunk ablakot! Mindkét eljárást addig kell alkalmazni, amíg a láz 38 fok alá nem csökken!
A lázas beteg ne bújjon meleg takaró alá, elég egy vékony pizsama, takaró. Így nem akadályozzuk a bőrön keresztül történő hőleadást sem. Ne adjunk antibiotikumot orvosi utasítás nélkül, hiszen az antibiotikum nem lázcsillapító, nem kellő okkal, adagban illetve ideig alkalmazva csak ártunk vele!
A gyógyszeres és fizikális lázcsillapítás módszereit kombinálva a legtöbb makacs lázat is csillapítani tudjuk.

 

Csillapíthatatlan magas láz esetén, illetve ha gyermekünk igen bágyadt, elesett, sokat hányt, erős hasmenése van, esetleg idegrendszeri tünetei vannak, vegyük igénybe az ügyeleti ellátást, egyéb esetben érdemes kivárni a másnapot, és a gyermeket ismerő házi gyermekorvost felkeresni. A lázat azonban addig is feltétlenül csillapítsuk! Beteg gyermekünk több babusgatást, törődést érdemel, így is segítsünk neki a betegséget átvészelni!

 

Lázgörcs
Gyermekkora jellemző a testhőmérséklet emelkedésekor fellépő fokozott görcskészség. Általában fél éves kortól öt éves korig fordul elő, a gyermekek 2-5 %-ánál.
A roham igen ijesztő, a gyermek hirtelen elveszíti az eszméletét, szeme felakad, oldalra egy pontra fixál. Végtagjai megfeszülnek, rángani kezdenek, néha a gyermek nem is tud lélegezni, ezért arca is elszürkül, ellilul. A rosszullét az esetek többségében önmagától oldódik és elmúlik. Ezen tünetek észlelésekor azonnal mentőt kell hívni, addig pedig lázat kell csillapítani. Borogatást, fürdőt, vagy gyógyszereket alkalmazhatunk, de eszméletlen gyermek szájába ne tegyünk semmit, mert megfulladhat!


Dr. Szabó Alexandra                    FORRÁSwww.babanet.hu/publ/laz.htm


Sebzések

Sebzésnek nevezzük a bőr, vagy nyálkahártya, illetve az ezek alatt levő szövetek folytonosságának megszakadását mechanikus, kémiai, hő, sugárzás, illetve elektromos behatásra. A sebek fajtái a következők:
1. Metszett, vagy vágott seb: éles tárgy okozta, éles, sebszélű, többnyire erősen vérző seb. Fertőzésveszély viszonylag csekély.
2. Zúzott seb: a leggyakoribb, tompa tárgy okozza. Vérzés kisfokú, de nagy a fertőzés veszélye és a fájdalom. A zúzott seb enyhe formája a horzsolás, amely csak a bőr felületét érinti.
3. Szúrt seb: lehet be-, vagy áthatoló. A vérzés csekély, de igen nagy a fertőzés veszélye.
4. Szakított seb: tátongó, nagy sebfelület, erős vérzés, nagy fájdalom.
5. Harapott seb: lehet emberi vagy állati harapás, nagy a fertőzési lehetőség és a fájdalom.
6. Lőtt seb: minden lőtt seb eleve fertőzöttnek tekintendő
Teendők: elsősegély célja a másodlagos fertőzés megakadályozása és a vérzés csillapítása. A seb környékét meg kell tisztítanunk, biztosan fert?zött sebeknél amennyire lehetséges magát a sebet is. (A tisztítás mindig a sebtől elirányuló mozdulatokkal történjen.)
Tisztítására legjobb biztos eredetű vizet használni, a sebbe benzint tenni tilos ! A seb környékét le kell jódozni és steril fedőkötést alkalmazni. A sebből könnyen ki nem mosható idegen testet eltávolítani nem szabad. Vattát a sebre tenni vagy sebhintőport a sebbe szórni tilos ! Ez utóbbi megakadályozza a sebszélek összetapadását és az elsődleges sebgyógyulást. Kézsérüléseknél célszerű mindig levenni a beteg gyűrűit, vagy karóráját, mert a végtag beduzzadása után ezek már nem távolíthatók el. Amennyiben a seb ellátásához ruhadarab eltávolítása válik szükségessé, úgy a beteget mindig az ép oldal felől kell vetkőztetni. Minden sebzésnél fennáll a belsű sérülés gyanúja is.
Vérzések
A sebzések nagy részénél fellép a vérzés is. Ennek fajtái: hajszáleres, visszeres, vivőeres, (vagy ütőeres).
A hajszáleres vérzés többnyire spontán csillapodik, hacsak a beteg nem szenved véralvadási zavarban. Ellátása a fedőkötés.

 

A visszeres (vénás) vérzés esetén sötétvörös színű, nagy mennyiségű vér távozik. Nagy az elvérzés veszélye, vagy ha nagy véna sérül, könnyen bekövetkezhet légembólia is. (Levegő jut az érrendszerbe és elzárhat fontos ereket) Ellátása: nyomókötés. Ez úgy készül, hogy a sebet steril gézzel fedjük, a géz fölé keményebb vattacsomót vagy összetekert pólyát helyezünk, majd szoros pólyázással biztosítjuk a kellő nyomást. Szorítókötés alkalmazása szigorúan tilos!
Viszeres vérzés és nyomókötés,amikor a gézlapra helyezett kemény nyomópárnát szoros pólyamenetek rögzítik 


Az ütőeres vérzés csillapítására alkalmas nyomáspontok

 


Ütőeres (artériás) vérzés esetén a szívműködéssel egyidejűleg lüktető élénk-piros vért veszít a beteg, mely könnyen okozhat elvérzést, ez azonban függ a sérült artéria nagyságától. Ellátása: vagy az előbb leírtak szerinti nyomókötés, vagy olyan esetben, ha nyomókötés nem helyezhető fel, (arc, nyak, kulcscsont feletti artéria) ujjal kell a vérző eret az alatta levő csonthoz hozzányomni. Hónaljból, vagy térdhajlatból eredő vérzésnél a hajlatba gézgombócot helyezhetünk és a végtagot arra ráhajlítjuk. Általános szabály, hogy a vérző testrész lehetőeg a test többi részéhez viszonyítva magasabban legyen. Szorítókötés alkalmazása itt is szigorúan tilos!


Orrvérzés: általában magas vérnyomás vagy az orr nyálkahártyában levő értágulatok megrepedése okozza. Teendők: a beteg a fejét hajtsa előre és két ujjával az orrszárnyakat legalább öt percig szorítsa össze. Amennyiben ez hatástalan, úgy géztampon behelyezése indokolt.
Fülvérzés: többnyire koponyasérülés jele! Tamponálni tilos.
 
Kivérzett és sokkos beteg fektetése vízszintes fejjel, felpolcolt alsó végtagokkal
Belső vérzések: testüregbe vagy a szövetek közti résekbe történő vérzés, mely lehet oly nagymennyiségű is, hogy végzetessé válik. Tünetei tompa, erős behatás után sápadtság, szapora, könnyen elnyomható pulzus, hideg veríték, nehézlégzés, a körömágyak és az ajak oxigénhiány miatti kékeslila színe.
Tüdővérzés, mely vérköpéssel jár, vagy gyomorvérzés, mely vérhányással is jár, a belső vérzések csoportjába tartozik. Egyetlen teendő a beteg nyugalomba helyezése és a mentők minél előbbi értesítése.


Kisebb vágások, horzsolások

Az ilyen sérülésekből eredő vérzés  valósággal kimossa a sebet, és néhány perc után magától megszűnik.    A vérzés gyorsabban elállítható, ha a sebre tiszta kötszert vagy kendőt nyom. Amikor a vérzés megszűnt, tisztítsa meg a seb környékét -mindig a sebtől távolodó, könnyed mozdulatokkal. Magát a sebet nem kell megtisztítani. Kisebb sebek, de még a nagy horzsolások is gyorsabban gyógyulnak, ha szabadon hagyjuk őket. Az egymástól eltávolodott sebszéleket leukoplaszt-csíkokkal tarthatjuk együtt, de az 1 cm-nél hosszabb sebek általában csak akkor gyógyulnak heg nélkül, ha a sebszéleket orvos összeölti. Ilyen esetben - vagy ha a seb nagyon szennyezett, illetve különösen mély (például szög fúródott a bőrbe) -forduljon orvosához vagy a legközelebbi baleseti ambulanciához.
Kisebb sebek ellátása
Tiszta vattával vagy kendővel törölje le a seb környékét a seb felől kifelé haladva. Minden törlőmozdulathoz vegyen tiszta vattát. Fertőtlenítőszer ne jusson a sebbe, csak a vattára öntsön belőle.Kisebb sebek gyorsan gyógyulnak, ha fedetlenül maradnak. Tátongó seb széleit húzza össze, és rögzítse 1-2 leukoplasztcsíkkal vagy öntapadó gyorskötéssel (pillangókötés).

Szúrt sebek


A mély, szennyeződött -például rozsdás szög vagy állati fog okozta -sebek fertőzése igen valószínű, mivel a szennyeződés mélyre hatolt, és a viszonylag csekély vérzés nem elegendő, hogy a sebet kimossa. Ha a sérülést zsibbadás, bizsergés vagy végtaggyengeség követi, ideg- vagy ínsérülés is lehetséges. Minden mélyre hatoló sérülés esetén indokolt antibiotikum adása és tetanusz elleni oltás.

Kötözési tudnivalók

 
Általánosságban elmondható, hogy a sebkötések kis leleményességgel megoldhatók, hiszen nem a kötés esztétikai értéke, hanem a funkciója a mérvadó.

Fejtető kötés: Sapkakötéssel végezzük. Két körkörös menet felhelyezése után a homlok és a tarkó között oda-vissza vezetjük a pólyát, majd újabb körkörös rögzítést végzünk.

 

 Parittya-kötés: Közepén behasított pólyával alakíthatjuk ki. Ezzel a kötéstípussal láthatjuk el az orr és áll sérüléseit.

Desault-kötés: A felső végtag, váll, sérülései láthatók ily módon el. A beteget leültetjük, hónaljába vattacsomót helyezünk, majd a felső végtagot könyökben behajlítva az ábra szerint pólyázunk.

 Ujj kötés: Keskeny, 5 cm-es gézzel végezzük. A kötést a csukló körül rögzítjük.

Térd kötése: Úgynevezett nyolcas kötés, melyet félig behajlított állapotban helyezünk fel. Ugyanez használható a könyök esetén is.

               comb kötözése


Az égési sérülés

a testfelületet ért, a testhőmérsékletnél jelentősen melegebb folyadék, gőz, gáz, láng, folyékony fém stb. következménye. Az égési sérülést a kültakaró érintettsége szerint négy fokozatba soroljuk. A kórkép súlyosságát az érintett felület nagysága, az égés foka és az életkor határozza meg.
Az elsőfokú égésben csak a bőr legfelső rétege, a felhám - az epidermisz - károsodik. Az égett terület vörös, a bőr feszes, sima és igen fájdalmas. A leggyakoribb elsőfokú égésnek a Nap és a szolárium által okozott égési sérülések számítanak.

A másodfokú égés az epidermisz minden rétegét és az irha - a dermisz - több rétegét is károsítja.

A felületes másodfokú égések a dermisz felső rétegéig hatolnak, felszínük nedves, hólyagos és kifejezetten fájdalmas. Küllemére jellemző a vöröses-rózsaszín márványozottság, amely nyomás hatására elfehéredik.

A másodfokú égések mély formája a dermisz mindkét rétegét érinti. A sebfelszín általában fehér és hólyagos. Ha képződött hólyagok megrepednek, a belőlük kiáramló vérplazma - amely befertőződhet, begennyesedhet - nedvessé teszi az égett területet. A fájdalom igen erős.

A harmadfokú égés az epidermisz és a dermisz teljes károsítása mellett a bőr alatti kötőszövetet is eléri. A felszín piszkosszürke vagy nagyon halvány, szenes, pergamenszerű, a képet a szövetelhalás uralja. A seb fájdalmatlan, mert a terület idegvégződései elhaltak.

A negyedfokú égés a szövetek elszenesedése, amely magában fogalja a bőr alatti kötőszövet, az izomszövet és a csontszövet égését. Felszíne nem különbözik a harmadfokú égésétől

 

Diagnózis

 

 

A diagnosztikai folyamat magában foglalja az égési sérülés fokának és az érintett testfelület nagyságának megállapítását. A kisebb kiterjedésű égéseket a sebfelszín külleme alapján osztályozzuk, a nagyobb kiterjedésű sérülések diagnosztikájánál azonban a Wallace-féle 9-es szabályt kell alkalmazni: a test felületének 9%-át teszi ki a fej, egy felső végtag, a törzs elülső, vagy a hátsó felszíne. Egy alsó végtag kétszer 9%-nak számít, a gáttájék és a tenyér 1-1%-ot tesz ki. Gyermekek esetében a fej 18%-nak, a törzs elülső vagy hátsó felszíne 27%-nak számít.
 

Kezelés

 

Az égési sérülés kezelésének első lépése a károsodás tovaterjedésének megakadályozása. Ez elsősorban az égést kiváltó tényező eltávolítását jelenti. A sérült testrészt hideg - nem jeges -, lehetőleg folyó víz alá kell helyezni 15-30 percig, ez megakadályozza a hőhatás szöveteken belüli terjedését. Nagyobb testfelületen, több végtagon történő égés esetén a hidegvizes zuhanyozás vagy kádfürdő a hatékony. A hűtést minél előbb, lehetőleg azonnal meg kell kezdeni. Az égéstől számított kb. 20 percen túl a hűtés már nem enyhíti az égés súlyosságát, de a fájdalmat csillapíthatja. Nagyon fontos, hogy a köztudatban szereplő zsiradék, tejföl, stb. égett területre történő kenését mellőzzük: ez tárolja a hőt és komoly fertőzési forrást jelent.

Ha az égési sérülés elsőfokú, a folyóvizes hűtés után a bőrt hidratáló krémmel védhetjük a berepedezéstől, a hámlástól és a további kiszáradástól. Ha a seb hólyagos, vagyis másodfokú, akkor indokolt lehet a hólyag megnyitása, és a váladék lebocsátása, de ezt csak steril körülmények között, szakember végezze. Steril gézlap felhelyezése és napi kétszeri cseréje vagy még inkább a korszerű, fájdalmatlan és ritkább kötéscserét biztosító hidrokolloid- vagy filmkötszer gyorsítja a gyógyulás folyamatát. A fájdalmat vény nélkül kapható fájdalomcsillapítókkal enyhíthetjük.

A súlyos, nagy kiterjedésű égési sérülések terápiájának alapja - vénabiztosítás után - a folyadékpótlás és a sebellátás. A nagy mennyiségű, ásványi anyagokat és fehérjéket tartalmazó sebváladék vesztése felboríthatja a beteg vérkeringését, ettől sokkos állapotba kerülhet. Ennek kivédése érdekében nagyon fontos az infúziós folyadék- és fehérjebevitel. Az elhalt bőrterületeket, szöveteket műtéti úton kell eltávolítani, ezek későbbi pótlása sorozatos plasztikai sebészeti beavatkozásokkal, bőrátültetésekkel történhet. A bőr létfontosságú védelmet nyújt a fertőzések ellen, ezért roncsolódása esetén antibiotikus kezelés válhat szükségessé.

http://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/egesi_serulesek/356

Fagyás
Fagyáskor a test a hideg ellen nem kellően védett részei jól körülhatárolt területen túlhűlnek, és a szövetek kisebb-nagyobb mértékben károsodnak. A fagyás a hideg hatására bekövetkező szövetroncsolódás. Sok tekintetben hasonló az égési sérülésekhez. Súlyossága függ a sérülést okozó hőmérséklettől, valamint attól, mennyi ideig hatott a hideg az érintett szövetekre.

Tünetek

 

Fagyás előtt a végtag nagyon fázik, azután fájdalmak jelentkeznek. A fájdalom csillapodása félrevezető lehet. Nem feltétlenül a felmelegedést jelenti, hanem azt, hogy az érintett testrész már érzéketlen. Ilyenkor meg kell állni, esetleg félbeszakítani a túrát, és meleg helyre húzódni, mielőtt komoly fagyás következne be. Fagyáskor végül a bőr érzéketlen lesz, elsápad, megdagad, felhólyagosodik.

A szövetek közül nagyon érzékenyek az erek, melyek sérülésekor az égéshez hasonló vizenyő alakul ki.

A fagyásnak négy fokozatát különböztetik meg:

Elsőfokú fagyás:
A bőr felszínét érinti, elfehéredéssel, zsibbadással jár együtt. Az ujjak végén, a füleken, az orron, az állon, az orcákon lép fel gyakran. A felmelegedést követően égő fájdalom jelentkezik, és élénk piros gyulladásos, viszonylag kis kiterjedésű folt vagy foltok láthatók a bőrön. A bőr regenerálódásával magától és jól gyógyul. Néhány nap elteltével hámló foltok emlékeztetnek a fagyás helyére.

Másodfokú fagyás:
A bőrnél mélyebb szövetrétegeket nem érint. Az érgörcs miatt kékes színű lehet a terület. Jellegzetes jelei a bőrpír, a vizenyő és a mintegy fél nap múltán kialakuló hólyagok, melyek két-három hét alatt száradnak le.

Harmadfokú fagyás:
A bőr teljes mélységig roncsolódik, így a bőralja is károsodhat. A fagyott területen a bőr viaszos színű, vérzéses hólyagok képződnek rajta. Idővel a mélyebb szöveti sérülés jeleiként fekete, kemény és száraz pörkök alakulnak ki rajta, a bőr kifekélyesedik. Lüktető, éles fájdalommal jár.

Negyedfokú fagyás:
Mély szövetelhalást jelent, egészen az izomszövetekig és csontokig hatol. A terület kemény, felmelegítés után márványozott, kék, majd bíborszínű lesz, és igen érzékennyé válik, üszkösödni kezd.

Kezelés

 

A kezelés az elsősegély-nyújtással kezdődik. Először is meg kell akadályozni a további lehűlést. Lehetőleg vigyük a sérültet meleg helyre, vagy legalább takarjuk be. Az esetleg vizes ruhadarabokat távolítsuk el, cseréljük őket szárazra. A legfontosabb teendő a sérült szöveti területen a vérkeringés helyreállítása. Ennek feltétele, hogy ha szorító, szűk ruhadarab akadályozza ezt, akkor azt a lehető leggyorsabban el kell távolítani.

A fagyott felszínt lassan, fokozatosan kell fölmelegíteni, de csak akkor, ha nem áll fönn az újrafagyás veszélye. Ehhez a fájdalmas és érzéketlen hideg területet egyáltalán nem szabad dörzsölni, különösen hideg, piszkos hóval nem, nehogy még nagyobb területen fagyást és mechanikai sérülést, sőt tetanuszos fertőzést okozzunk. A lehűlt testrészeket testmeleggel vagy langyos, fokozatosan testhőmérsékletűre melegített vízfürdővel kell felmelegíteni. A sérültet meg kell kérni, hogy végtagjait mozgassa. A fagyott embernek adjunk - alkoholmentes! - meleg italt.

Elsőfokú fagyásnál elegendő egy steril kötés felhelyezése. Magasabb fokú fagyás esetén a felengedés és felmelegedés erős fájdalommal is járhat, ezért súlyosabb esetben mindenképpen orvosi segítségre van szükség. A fájdalmat alkalmas fájdalomcsillapítókkal kezelik, a vérkeringés helyreállítását vérkeringést élénkítő szerekkel, például heparinos krémekkel segíthetik.

A pulzust és a légzést figyelni kell. Az eszméletlen fagyott embert az oldalára kell fektetni, légzés leállásakor pedig lélegeztetni kell.

http://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/fagyasi_serulesek/218

Zúzódás, rándulás, ficam

Zúzódás: A szövetek megszakadása jön létre a bőr épen maradása mellett. Vérömleny, duzzanat, fájdalom, működési zavar alakul ki. Teendő: nyugalomba helyezés, borogatás.
Rándulás: A széthúzó erő legyőzi a szövetek ellenállását és azok rövid időre túlzottan megnyúlnak. Tünetek és ellátásuk lényegében azonosak az előbbiekkel.
Ficam: Az izületet alkotó csontvégek közül az egyik a helyzetét kórosan megváltoztatja. Megszűnik az izület rugalmas rögzítettsége is. Teendő: az izületet a sínezés szabályai szerint kell rögzíteni, tilos a helyretétellel kísérletezni !

Törések

Megkülönböztetünk nyílt és zárt törést. Az elsősegély nagy jelentőségű! Megakadályozhatja a vérzést, fertőzést, sokkot. Tilos törésgyanú esetén az eltört csontok mozgatása, igazgatása!

A végtagot rögzítenünk kell oly módon, hogy a két szomszédos izület mozgása is gátolt legyen. (bot, faágak, sítalp stb. ) segítségével.

Amennyiben nem végtagot alkotó csont törik, ép testrészhez kell rögzítenünk. Bordatörésnél a mellkas körülkötése, vállövi töréseknél háromszögletű kendővel a nyakhoz való rögzítés a helyes megoldás. Nyílt törés esetén, amikor a bőr folytonossága megszakad és seb is keletkezik, szükség esetén vérzést is kell csillapítanunk és a fertőzést megakadályoznunk a már elmondottak szerint.

Egyéb sérülések:

 

Koponyasérülés: Mindig súlyos esetnek tekintendő az agysérülés veszélye miatt. Tünetei: pápaszem alakú vérömleny, fülből szivárgó vér, fejfájás, hányinger, hányás, eszméletvesztés, emlékezet kihagyás. Ne tévessze meg az elsősegélynyújtót, ha a tünetek átmenetileg elmúlnak, mert ez nem zárja ki koponyaüregi vérömleny lehetőségét.
eendő: nyugalomba helyezés kissé megemelt fejjel, ha a beteg eszméletlen, stabil oldalfekvés. Mozgatás, szállítás tilos.

 

Mellkas sérülés: Az áthatoló mellkas sérülés veszélye a külső légnyomáshoz képest negatív nyomás alatt levő tüdőszövet összeesése, amely a légzőelület beszűkülése miatt végzetes is lehet. Ilyen esetben a sérülést tetőcserépszerűen egymásra ragasztott ragtapasz csíkokkal kell fedni.

Hasi sérülés: Nyílt sérülés esetén steril gézzel, majd törölközővel vagy lepedővel kell a testrészt körülkötni. A beteggel bármit itatni, vagy etetni tilos! Tompa sérülés esetén gondolni kell belső vérzésre (pl.: lépszakadás). A beteget térdben felhúzott lábakkal, alig megemelt fejjel kell fektetni. 
 
Gerincsérülés: Mozdítani tilos! Még eszméletlenség esetén sem szabad a beteget oldalra fordítani. Ha újraélesztés válik szükségessé azt óvatosan meg kell kísérelni.

 


Vegyi sérülések/ mérgezések

 

 

 

 

Méreg az az anyag, mely aránylag kis mennyiségben a szervezetbe jutva hatásával a szervezet életfolyamatait múlóan, tartósan vagy véglegesen megzavarja. A bejutás útjának megfelelően a mérgezés lehet külső és belső.
I. külső mérgezések: Valamilyen maró anyag (lúg, sav, vagy szerves oldószer) testfelületre jutásakor keletkeznek. Elsődleges teendő a méreggel átitatott ruhadarab eltávolítása, majd a bőr óvatos, tiszta textildarabbal való azonnali letörlése. Ezt követően bő vizes lemosást kell végezni a kénsav-marás kivételével. A gyakorlatban közömbösítésre többnyire sem idő, sem lehetőség nincs, mivel a méreg milyensége gyakran ismeretlen, továbbá a mérget közömbösítő vegyszerek nem állnak rendelkezésre. Ezért közömbösítéssel ne kísérletezzünk (egy-két ritka kivételtől eltekintve), mert ezzel csak értékes időt vesztünk. A méreg hígítása szintén igen fontos, és majd minden esetben alkalmazható. Szembe jutott méreg esetén is azonnali vízzel való kiöblítés a teendő. Mész bejutásakor, ha van kéznél, cukoroldat alkalmazandó

II. belső mérgezések:

  1. nem maró mérgek esetén: (etilalkohol, metilalkohol, benzin, benzol, széntetraklorid, triklóretilén, terpentin), minden esetben kíséreljünk meg hánytatást 2-3 pohár kevés konyhasót, vagy híg-szappant tartalmazó langyos vízzel. Minden esetben adható 2-3 evőkanálnyi orvosi szén egy pohár vízben elkeverve.
  2. maró mérgezések:
    a. lúgmérgezések: (nátronlúg, mosószóda, mosóporok.) Hánytatni tilos ! Vizet, tejet itassunk a beteggel. Célunk a méreg azonnali hígítása. Legjobb erre a célra a tej, mert nyálkahártya bevonó és enyhe fájdalomcsillapító hatása is van. A lúgok a nyálkahártya elfolyósodó elhalását okozzák, igen súlyos következményekkel.
    b. savmérgezések (kénsav, sósav, ecetsav, oxálsav). Itt is azonnali víz vagy tej itatása a teendő. Közömbösítésre szódabikarbonát tilos használni, mert a fejlődő széndioxid szétrepesztheti a felmaródás következtében elvékonyodott gyomorfalat. A hánytatás természetesen itt is tilos.
  3. növényvédő szer mérgezés: gyakorisága miatt külön ki kell emelnünk, hangsúlyozva jelentőségét. A forgalomban levő közel 300 féle növényvédő szer többnyire a szerves foszforsav észterek csoportjába tartozik. Mérgezés esetén tilos tej, ricinus vagy alkohol adása, mert ezek a felszívódást meggyorsítják. A testfelületre került mérget enyhe lúggal, tehát szappanos vagy ultrás vízzel le kell mosni. Hánytatás, szódabikarbóna, orvosi szén adása is indokolt. Veszélyessége miatt meg kell említenünk a Gramoxone (Paraquat) nevű növényvédőszert, mely a málnaszörpre emlékeztet és már kis mennyiségben is halálos.
  4. maró gőzök és gázok: belégzése esetén a beteg azonnali friss levegőre való juttatása a teendő Óvakodjunk a mérgezés helyén nyílt láng alkalmazásától vagy villany bekapcsolásától, az esetleges robbanásveszély miatt. Légzésbénulás esetén mesterséges lélegeztetés végezhető. A leggyakoribb mérgezés ebből a csoportból a széndioxid mérgezés borospincékben, silómedencék alján. Vigyázzunk, mert a gáz a levegőnél nehezebb, mélyen helyezkedik el, és az elsősegélynyújtó a beteghez lehajolva maga is áldozatul eshet. A tömény gáz belégzése azonnali halált okoz. Ki kell emelni a szénmonoxid mérgezést is. Ez a világítógázban, városi gázban, kipufogó gázban található és igen nagy kötődő képessége van a vörösvérsejtekhez, kiszorítva az oxigént. Különösen gondolnunk kell szénmonoxid mérgezésre a zárttérben járó motorú autók esetén.
  5.  gombamérgezések: Rendszerint ehető gombákkal összetévesztett mérges gombák fogyasztása kapcsán keletkezik. Az ehető gombából készült étel megromolva nem gomba, hanem ételmérgezést okoz.
    a. gyilkos galóca: a lappangási idő 8-28 óra. Tünetei: csillapíthatatlan hányás, hasmenés, kiszáradás, izomgörcsök, majd egy-két napig tartó jó közérzet után egyre fokozódó sárgaság, és végül májkóma következik be. Teendő: hánytatás, vagy hashajtó csak akkor alkalmazható, ha az általános tünetek még nem alakultak ki. A beteg túlzott szomjúságról panaszkodik, de állapotát a folyadékbevitel rontja, ezért meg kell akadályozni, hogy igyon!
    b. Susulyka-féle gombák okozta mérgezés: 15-60 perces lappangási idő, izzadás, nyál és orrfolyás, görcsök. Teendő: orvosi szén vizes elegyének itatása.
    c. párduc- és légyölő galóca mérgezés: lappangási idő 1-2 óra, Tünetek: vörös, száraz nyálkahártyák, szapora szívműködés, nyugtalanság, delírium, hallucinációk. Hánytatás fontos!
    d. Enyhe mérgezést okozó gombák: Világító tölcsérgomba, Sátán tinoru, farkas tinoru, nagy döggomba, galambgomba-félék, tejelőfélék, papsapka gomba, stb. Ezek a gombák "gyomorrontásos" tüneteket okoznak, lefolyásuk viszonylag enyhébb. Orvosi szén minden esetben adandó, és amennyiben hányás spontán nem jelentkezik, úgy meg kell kísérelnünk a hánytatást is.
  1.  
  1.  
  1.  
  1.  

 

 

 


Belépés
Site Translate
Site Translate - 2
Widget By SafeTricks
Mini chat
Zene
Oszd meg !